(Bor) cenzorságom (első) éve

Az ókori Rómában a cenzorok (censor) feladata volt (többek közt) a közerkölcsök, a szenátus, a lovagok, a középületek, az államvagyon, a közjövedelmek felügyelete is. A borválasztás és borivás felügyeletét a keleti királyi – és a későbbiekben a középkori királyi udvarokban is – a pohárnok (pincerna) látta el. Ezeknek a királyi és a főúri udvartartásokban foglalkoztatottBővebben: “(Bor) cenzorságom (első) éve”

Vakon a leánykák nyomában

II. Rész Királyleányka (Danosi, Dănășană, Fetească Regală, Galbenă de Ardeal, Königstraube) A borok szempontjából Románia legnagyobb földrajzi egysége a Szőlőtermő övezet (Borrégió) (Regiuna viticolă). A Szőlőtermő övezetek különböző éghajlati, domborzati, talajtani és történelmi sajátosságú Borvidékekből (Podgorie) épülnek fel. A Borvidékek Szőlőtermő körzetekre (Centru viticol) oszthatók, míg ezeken belül a Termőtáj (Plai viticol) és a TermőhelyBővebben: “Vakon a leánykák nyomában”

Vakon a leánykák nyomában

I. Rész Feketeleányka Fetească Neagră (rom.), Black Maiden (ang.), Coada Rândunicii, Păsăreasca Neagră, Poama Fetei Neagră (rom./mold.), Chornaya Fetyaska (orosz), Schwarze Mädchentraube (német) A Feketeleányka olyan a román vitikultúrában, mint a Tempranillo a spanyolban vagy a Sangiovese az olaszban. A szőlőfajta első dokumentált említése – a román szakirodalom szerint – állítólag a 18. századból származikBővebben: “Vakon a leánykák nyomában”

Még magasról nézvést

“Még magasról nézvést Megvolna az ország…” (Ady Endre: Ülj törvényt, Werbőczi) Igen, megvolna, MEGVAN! A magyar történelmi borvidékek borászai szerencsére gondoskodnak erről. A rómaiak, királyok, királynék, a bakonybéli apátság, a százdi apátság, az egri, váradi, váci püspökök, az aradi káptalan, a kladovai pálosok, a veszprémi prépost és még sorolhatnám, hogy ki mindenkinek volt fontos aBővebben: “Még magasról nézvést”

Quando a Roma, fai come i romani

Szent Ambrus után szabadon: ha Rómában vagy élj (értsd: igyál) úgy, mint a rómaiak. 🙂 Próbálkozom! A Frascati mindig is a világ egyik leghíresebb bora volt, és ma is az. Egy olyan fehérborról beszélek, amelynek DNS-ében ott van a római istenek mítosza és a birodalom lendülete, ugyanakkor a népi, nemesi vagy pápai pompa is. Giovani DalmassoBővebben: “Quando a Roma, fai come i romani”

Zsidve (Jidvei) és a román impresszionizmus

Az Erdélyi-medence Borrégióhoz (Regiunea viticolă a Podișului Transilvaniei) a Küküllő menti, a gyulafehérvári, az apoldi, a nagyenyedi és a lekencei hegyalja (Podgoria Târnave, Podgoria Alba, Podgoria Sebeș-Apold, Podgoria Aiud, Podgoria Lechința) borvidék tartozik. A Küküllő menti IAS Jidvei 1999-es privatizációjával létrejött Románia legnagyobb egy kézben lévő szőlőbirtoka (kb. 2500 hektár!), A Jidvei s.r.l. több mintBővebben: “Zsidve (Jidvei) és a román impresszionizmus”

Fönek a vazsi szőlőhegyekre!

Talán Olaszfán kellene kezdenem a bor utáni fürtetést, de csak délutánra van megbeszélve találkozó Varga Zolival. – Délután találkozunk a majorban! – üzeni. Csak sejtem, hogy hol, de addig is Olaszfa – Oszkó – Csehi – Bérbaltavár, oda-vissza mindössze 30 km! Egyik pillanatban melegen süt a nap, szétposszan a szőlőben a tavasz, másikban pedig havazik,Bővebben: “Fönek a vazsi szőlőhegyekre!”

Megérteni és szeretni!

2008-ban Heimannéknál volt fölös CF. Zoli – saját elmondása szerint – a már-már bort. “kármentesítésként” elvitte az Agárdi Pálinkafőzdébe. A párlat “szíve” ( 65-70% alk.) Oremus 300 literes, használt, aszús hordóba került. A folymatot először 2013-ban kóstolhattuk, Digestif néven. A további öt év érlelés a tüzességéből visszavett (előnyére) és előtérbe tolta a hosszan tartó, telt,Bővebben: “Megérteni és szeretni!”

Tacco d’Italia

Az olasz csizma sarka – annak is a belső karéja –, a Murgia karsztfennsík (Murge) lejtőitől a Taranto síkságig és a Jón-tenger partvidékéig: Magna Grecia, a Kr. e. 7. századi hellén gyarmatosítás központja. Alapvetően sík terület – ami szemtanúja volt a 12-2 millió évvel ezelőtt kiemelkedő Appenninek –, belső részén az enyhén lankás festőien szigorúBővebben: “Tacco d’Italia”

A lélek és a bor

2011 tavaszán meghívott előadónk a Bor geológiája kurzusomon Szilasi László kollégám volt, a  Régi Magyar Irodalom Tanszékről. Előadása a magyar borminősítés elfeledett kezdeteiről szólt. Régen tapasztaltam akkora fegyelmet és figyelmet (pedig, általában ezen az órán nincsenek fegyelmezési gondjaink 🙂 ), mint azon az órán. Szisi szellemileg olyannyira sziporkázott, hogy ott rögtön könyvbe is “öntöttük” azBővebben: “A lélek és a bor”