Sentir la tierra

1997 januárjában egymás után “estek el” Argentína legmagasabb csúcsai: január 6, Maipo (5264 m), január 15. Aconcagua (6961 m), január 30. Cerro el Plata (5930 m). Harmincegynéhány évesen már öreg hegyi medvének számítottam, jelentős hegymászó teljesítményekkel magam mögött, de most így fiatalon (szakáll és pipa nélkül 🙂 ) visszagondolva nem is értem az egészet! MegannyiBővebben: “Sentir la tierra”

Tacco d’Italia

Az olasz csizma sarka – annak is a belső karéja –, a Murgia karsztfennsík (Murge) lejtőitől a Taranto síkságig és a Jón-tenger partvidékéig: Magna Grecia, a Kr. e. 7. századi hellén gyarmatosítás központja. Alapvetően sík terület – ami szemtanúja volt a 12-2 millió évvel ezelőtt kiemelkedő Appenninek –, belső részén az enyhén lankás festőien szigorúBővebben: “Tacco d’Italia”

Vörösmál

Az aszófői Vörösmál-dűlő történelmi, néprajzi viszonyairól A terület Aszófő község keleti részén található, amelyet délről, a Tihanyi-félsziget felől a Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal határol. Egyes térképeken a dűlő átnyúlik Balatonfüred határába is, ám ennek a térségnek a tájtörténete teljesen másképp alakult annak ellenére, hogy itt is vannak szőlőültetvények. A nyelvészeti kutatások a „mál” kifejezést a hegyoldal jelentésselBővebben: “Vörösmál”

Még az üveghegyeken is túl…

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, még az üveghegyeken is túl, volt egyszer egy szegény ember, s annak felesége…, nem, nem egy Benedek Elek mese következik! Csupán arról van szó, hogy ismét pakkot hozott a postás! 🙂 A mai mesénk helyszíne maga az “üveghegy”, a Tokaj-Szalánci-hegység (ÉK-Magyarország és DK-Szlovákia területe). A hegység aBővebben: “Még az üveghegyeken is túl…”

A lélek és a bor

2011 tavaszán meghívott előadónk a Bor geológiája kurzusomon Szilasi László kollégám volt, a  Régi Magyar Irodalom Tanszékről. Előadása a magyar borminősítés elfeledett kezdeteiről szólt. Régen tapasztaltam akkora fegyelmet és figyelmet (pedig, általában ezen az órán nincsenek fegyelmezési gondjaink 🙂 ), mint azon az órán. Szisi szellemileg olyannyira sziporkázott, hogy ott rögtön könyvbe is “öntöttük” azBővebben: “A lélek és a bor”

A hasonló ízek kulturális közelsége

Elsőre rettenetes felvetésnek tűnik, de két egymástól nagyon távol álló dologban szeretnék markánsan állást foglalni, egy platformon, természetesen. Kezdeném a másodikkal: a Talisker whisky a Hebridákról. A picivel több, mint másfél ezer km2-es Skye-sziget dél-nyugati partvidékén fekvő Carbost falucska nagy fehér lepárlóüzeme igazi terroir műhely. A Talisker az Talisker, a helyérzete is Talisker :-)!. ABővebben: “A hasonló ízek kulturális közelsége”

Téli “munka” Heimannéknál

Kisládás kézi szüret, többszöri válogatás, spontán erjesztés egész fürtökkel, lábbal taposva kis kádakba, eszköztelen borászkodás, ergo derítetlen, szűretlen borok. Ez lenne az új Heimann hitvallás! Vissza a gyökerekhez: Szekszárd őshonos fajtáihoz, a kadarkához és a kékfrankoshoz! Mindezek mellett itt vannak a pincészet tardicionális húzó borai, a Barbár, a Franciscus vagy éppenséggel a Bikavér. A hangsúlyokBővebben: “Téli “munka” Heimannéknál”

“Nagyon rövid előszó”

Érdekes dolgokról beszélt a bor kapcsán. Milyen a szép bor és milyen a jó? Lehet-e egy bor jó és ugyanakkor szép is, vagy inkább szép és csak utána jó? És mi van , ha egy bor jó és nem szép, vagy szép és nem jó? 2014 tavaszán, közös munkáink (óráink) kezdetén rávettem, hogy írja leBővebben: ““Nagyon rövid előszó””

Una sinfonia tutta Italiana!

.A járvány első (tavaszi) szakaszában hosszú virtuális utazásokat tettem Dél-Olaszországban (lásd facebook) “Una sinfonia tutta Italiana” címmel. Bevallom őszintén a cím egy Toszkán szivar, a Toscanello reklámszövege volt. A szivaros dobozokból annak idején egy kollázst is készítettem, sajnos a felhasznált dobozokat mind én “ürítettem” ki. 🙂 Nem tudom mikor utazhatunk ismét, de a virtuális utazásokbólBővebben: “Una sinfonia tutta Italiana!”

Szögediesen lösz, Szekszárdon van!

A közel észak déli kiterjedésű Szekszárdi Borvidék legnagyobb területével a Szekszárdi-dombság (Dunántúli-dombság) keleti területén található, 2-17 km-re nyugatra a Dunától. Legnagyobb magassága 285 m (Óriás-hegy), átlagos magassága 230 m a tszf. A dombság aljzatában – a Pannon-medence kialakulását megelőzően – variszkuszi eredetű metamorf (agyagpala, homokkőpala, gneisz, kvarcfillit) és granitoid (monzogránit, monzonit) képződmények (350 mill. év),Bővebben: “Szögediesen lösz, Szekszárdon van!”