Pinot Noir vs. Kadarka – valóban a kadarka lenne a magyar pinot?

(Bor) cenzorságom (első) éve

Magyarországon 1960-ban 47268, 2008-ban 666 hektáron termeltek kadarkát. Ez a terület 2012-re 478 hektárra csökkent, manapság 400 hektár, ha van még annyi! (Megjegyzem, hogy filoxéra előtti Magyarország szőlőültetvényeinek közel 70%-a kadarka volt.) Ez még így is a világban termelt kadarkának a 40%-a. Ezzel ellentétbe a világban termelt Pinot Noir ültetvények nagysága 115000 ha, 2020-ban Magyarországon a PN területek nagysága 1164 ha, vagyis a világ PN termelésének éppen 1%-a volt. Kadarkában világhatalom vagyunk, Pinot Noirban a sor végén kullogunk. Miért is kellene „lepinózni” a kadarkát? Van ennek egyáltalán bármiféle értelme, relevanciája?

Nézzük meg közelebbről a két fajtát!

KadarkaPinot Noir
Magyarországra a Balkánon keresztül került, a várnai csata (1444) után a török uralom elől nagy tömegben menekülő és hazánkban letelepülő rácok által.Az első ismert irodalmi említése Pinot (a Pineau volt a másik gyakori írásmód) néven egy 1375-ből származó burgundi szövegben található. Korábban Morillon, Noirien és Auvernat néven emlegették.
Levele közepes nagyságú, kissé szögletes formájú, fürtje pedig mérsékelten nagy, hengeresen tömött. Közepesen mély rubin, bíbor színvilág, piros bogyós gyümölcsök, cseresznye, friss fűszerek, paprika, mézeskalács, finom herbás és diszkrét virágos jegyek jellemzik. A könnyű test mentén visszafogott tanninok és friss savak uralják a szerkezetet, könnyed-közepes test.Levele vastag, ötszögletű, szabályos a fürtje, tömör, kisbogyós, relatív vékony héjvastagsággal. Közepes színmélység jellemzi. Csersava visszafogottabb, de savai annál izgalmasabbak. Aromatikáját tekintve inkább a piros bogyós gyümölcsök kategóriájában mozog. évjárattól függően hűvösebb kondíciók esetén cseresznye, piros ribizli, paradicsomszár, cékla és herbás tónusok dominálhatnak, míg egy melegebb terület vagy évjárat esetén érettebb gyümölcsök, meggy, selymes tannin és visszafogott savak, valamint akár egy kevés lekvárosság is uralhatja az ízképet.
Jól tűri a szárazságot, a nagyon alacsony hőmérsékletet viszont nem szereti (fagyérzékeny).Nem szereti a meleg klímát, inkább a hűvös területek fajtája, jobban szereti a napot, mint a meleget.
Október első hetében érik.Korán és viszonylag hamar érik.
Nehéz fajta, hamar rothad, penészedik.Vékony héja nedves időben problémákat okoz. Az eső és az állóvíz elősegítheti a rothadást és a lisztharmatot.
Bőven terem, de minősége évenként eltérő lehet, sokszor kevés színanyagot tartalmaz, azonban csak kis tőketerhelés mellett termeszthető sikerrel.Terméshozama nagyon alacsony. A szőlőtőkék öregedésével a terméshozam tovább csökken.
P.9 klón (P, mint Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetet) (1969), továbbá néhány hivatalosan is engedélyeztetett klón (P.111, P.122, P.124, P.131, P.147) + megannyi szubklón és hibrid (Bíbor, Kármin, Szirén, Echo, Rubintos, Turán, K.9, K.13).( A keresztezésből származó hibridekkel és szőlőfajtákkal ellentétben a klón egyetlen szülőnövényből származó vegetatív szaporítás.)Napjainkban a Pinot Noir-nak körülbelül 1000 különböző klónja létezik a világon(!), bár nem mindegyiknek van kereskedelmi jelentősége.
A Franciaországban termesztett szőlők katalógusa szerint 48 Pinot Noir klón áll rendelkezésre kereskedelmi felhasználásra; néhány közülük Franciaországon kívül is elérhető. A legnépszerűbb klónok a Dijon 113, 114, 115, 667 és 777.
A terroir érzetét kelti (legalább is számomra).Nagyon világosan közvetíti a terroirt. A francia Pinot Noir kóstolásakor feltűnhet a földesebb és virágosabb stílus. Ez a burgundi terroir része. Sőt, sok borász úgy dönt, hogy az erjesztéskor egész szőlőfürtöket használ a tannin növelése érdekében. Ez ad a bornak egy kis kesernyét, de 20+ évig érlelhető borokat eredményez! A korábban szedett Pinot Noir szőlő általában világosabb színű, élénkebb savakkal, kissé ropogósabb tanninokkal és alacsonyabb alkohollal rendelkezik.

És még folytathatnám az összevetést, de így is egyértelmű, hogy a kadarka egy törékeny dáma, a Pinot Noir viszont egy kényes primadonna. Ugyan abban a színházban játszanak, de nem ugyanakkor és nem ugyan abban a darabban. 🙂 Azt a tényt azért ne feledjük el, hogy Magyarországon a vörösborkultúra a Kadarka szőlőfajtának köszönhetően alakult ki! Mindkét fajta a szőlőtől a pohárig megköveteli a folyamatos figyelmet. A magas minőségű és megfelelő hordóhasználat eleganciát ad nekik, de a túlhordózás nemcsak az outfittjüket, de a belső tartalmukat is agyoncsapja.

Általában biztos kézzel nyúlok a borokhoz, de a magyar Pinot Noiroknál jobban csak a Kadarkák bizonytalanítanak el. Ebben a kétváltozós függvényben két szélsőértékem volt/van ezen a kóstolón: Balla Géza és Philippe Pacalet. Géza magyar, Philippe francia borász, egyik sem magyarországi, sajnos vagy szerencsére. Két fantasztikus terroir borász, így viszonyítási alapnak – „belövő bornak” – mindkettő erős, de korrekt. Minél nagyobb a rutinom a Ménes-Magyarádi borvidékről és a Burgundiából származó borokkal kapcsolatosan, annál inkább tudom, hogy a borok szempontjából nem kellőképpen értem e régiók geológiai komplexitását. Az Erdélyi-középhegység – Hegyes-Drócsa-hegység – és Burgundia azoknak való, akik tanulni akarnak a terroirról, nem azoknak, akik azt hiszik, hogy mindent tudnak! Tehát a két bor: az egyik Ópálosról, a másik Gevrey-Chambertinből, egyik permi (~ 265 mill. év) magmás és az azokat befogadó metamorf kőzetekről (metagabbró, diorit, gráni, metakonglomerátum, metahomokkő, fillit), a másik júra (~ 170 mill. év) meszes üledékekről (krinoideás mészkővek, márgák).

1.

Balla Géza Pincészet – Ménes-Magyarádi borvidék, Ópálos, Románia https://ballageza.com/hu/

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Kolna Kadarka 202014   9 euró

Többszöri kóstolás után a Kolnára esett a választásom a 2017-es Sziklabor Kadarka rovására.

Színe az átlagos kadarkáknál mélyebb tónusú, rubinvörös. Illatában- és ízében is gazdag fűszeres, vadvirágos és gyümölcsös aromák keverednek. Elegáns kadarka, kissé minerális és hosszú lecsengésű.

2.

Philippe Pacalet – Beaune, Côte d’Or, Franciaország http://www.philippe-pacalet.com/fr/

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Gevrey-Chambertin 201412,5   100 euró körül

Illatában piros bogyós gyümölcsök és egy csipetnyi aromás gyógynövény, gomba és nedves avar. Ízében málna, szeder, egy kevés vadszamóca. Kiemelkedő földes tónusok, erdei talaj, vonzó ásványosság a tiszta, sós (minerális) és lenyűgözően tartós lecsengésben. Még fiatal(!), kissé éles tanninokkal, de a szerkezet kiegyensúlyozott és meglehetősen komplex.

A világ legkeresettebb Pinot Noir szőlőtőkéi egy keskeny, keleti fekvésű lejtőn nőnek Dijon-tól délre. Philippe azt állítja, hogy nem dogmatikus (“tálib”), de mivel biodinamikusan gazdálkodik, ragaszkodik a 100%-os egészfürtös erjesztéshez, kizárólag természetes élesztőkhöz, és kifejezetten előnyben részesíti az öreg tölgyfahordót.

Philippe Pacalet beleszületett a borászatba, Marcel Lapierrenek, a Beaujolais ikonikus termelőjének, unokaöccseként fiatal korától kezdve együtt dolgozott nagybátyjával, és 10 évet töltött a Prieure Roch-nál. 2001-ben pénz és föld nélkül saját projektbe kezdett. Parcellákat bérelt, olyan területeket, amelyek megadták neki az alkotás szabadságát. 2007-ben szerzett egy pincét a De Montille családtól a Beaune-i helyi vasútállomás közelében. Ma Philippe a természetes borok mozgalmának egyik kulcsszereplője, és borait a kritikusok a Domaine de la Romanée-Conti boraihoz legjobban hasonlító stílusúként dicsérik. Számára a terroir definíciója igazán specifikus, és három dologra épül: a szőlőültetvényre mint szőlőinformációra (itt alakul ki a bor DNS-e); az erjedésre, mint a kinyilatkoztatásra (ahol a bor minősége kialakul) és az érlelésre, mint a megkülönböztetésre (mivel a bor él –folyamatosan beszél).

Gevrey körül a szőlők bajóci korszaki (középső júra) krinoideás mészkötörmelékbe kapaszkodnak, melyeket helyenként ostreás (kagylós) márgák tarkítanak. Azokat a crinoideákat (tüskésbőrűeket), amelyek kifejlett formájukban egy szárral kapcsolódnak a tengerfenékhez, általában tengeri liliomoknak nevezzük

Tengeri liliom (Encrinus lilliformis) fejek, szárak és fogaskerékre emlékeztető trochitok.

A továbbiakban a magyar kadarkák és pinók, a vakkóstolás sorrendjében.

3.

Csányi Pincészet – Villányi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Teleki Válogatás Villányi Pinot Noir 202012,87   1397

Terméskorlátozással művelt szőlőből készült.

4.

Schieber Pincészet – Szekszárdi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Trilógia Kadarka 202112,52   1680

Elegáns, rubinvörös, fűszeres.

5.

Mészáros Borház – Szekszárdi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Pinot Noir 202013,73   1999

Élénk rubin színű. Friss, fűszeres, gyümölcsös illat. Ízében kerek, bársonyos, finom tanninok mellett egy kevés édes érzet.

6.

Bodor Martin Családi Borászat – Csongrádi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Csongrádi Kadarka 201913   2500

Mélyebb árnyalatú gránátalmás szín. Tiszta, visszafogott illat keleti fűszerekkel, erdei gyümölcsökkel és szilvával. Egészen telt, bársonyos textúrájú, zamatos, lédús, finom bor közepes savval, piros bogyós gyümölcsökkel és a szilvalekvár ízével. (Vince, 2022)

7.

Haraszthhy Pincészet – Etyek–Budai borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Pinot Noir 201913,29   2319

Élénk rubinszínű bor. Illata elsősorban fűszeres, üde gyümölcsös jegyek mellett. Kóstolva a meggy és málna mellett cseresznye, édes fűszerek és a fahordós érlelés adta teltebb aromák fedezhetők fel. Lecsengése közepesen hosszú, fűszeres.

8.

St. Andrea – Egri Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
„Csakegyszóval” Pinot Noir 202014,02   4100

Aromáiban elsősorban érett eper, meggy érezhető rózsával, és egy izgalmas avaros-fenyőgyantás aláfestéssel.

9.

Thummerer Pince – Egri Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Egri Kadarka Grand Superior 201513,5  5,75300

A 2015-ös év kivételesen kedvezett a Kadarka fajtának, mivel szeptember 29-én még az októberi (elejei) esők előtt már szépen kialakult töppedt állapotban tudták szüretelni.

Cseresznye (szilva) illat, meleg tanninok, fűszeres, cseresznye íz.

10.

Somló Kincse Kézműves Kispince – Nagy-Somlói Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Kadarka 2021    6000

Nincs labor adat, csak a barátok örömére készült! Natúr tétel, 2 hetet töltött egy másodtöltésű, medium burgundi hordóban.

Illatában meggybefőtt, friss cseresznye, némi vörös szilva és kellemes fűszerezettség jelenik meg. Ízvilágát is a piros gyümölcsök és a finom fűszerek határozzák meg. Hosszú lecsengése sok fűszert és ásványos karaktert mutat.

11.

Szentesi Pince – Etyek–Budai borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Pinot Noir 201813,92   7120

Szálvessző – hat hajtás – apró fürtök – fél kilós tőketerhelés. A nadapi szőlő mustja 3-4 éves, használt és új fahordóban erjedt és érlelődött. Hordóházasítás.

„Líraian szép gyümölcsösség. Ez a meghatározó tulajdonsága, miközben minden más is a kezére játszik: komplex, vonzó, természetes, gördülékeny, selymes, hosszú, finom szövetű tanninnal. Az illat csipkebogyós, naspolyás, málnás és ízben is ezt kapjuk vissza.” (Jónás Csaba – Művelt Alkoholista)

12.

Sauska – Villányi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Sauska Villányi Kadarka 201713,5  5,85799

Ördögárok. Mészkő altalajon lösz, helyenként vörösagyag. A dűlő hegy-völgy irányú sorai között nagy a szintkülönbség, a szőlő  valóságos katlanban érik, ami őrzi a meleget éjjel nappal.

Világos, elegáns, áttetsző. Könnyed színére rácáfol a fűszeres, vad, pirosbogyós gyümölcsös illat és ízorgia, főleg málna, ribizli, hamvas szeder. Ízében friss, izgalmas mineralitással. Közepes testű, jó egyensúlyú, bársonyos tanninokkal.

“Aromavilágában kandírozott cseresznye, görögdinnye és egy pici narancshéj. Jó ásványosság, földesség, kéregillat. A közepes testet finom tanninok és üde korty jellemzi.” James Suckling

13.

Etyeki Kúria Borgazdaság – Etyek–Budai borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Pinot Noir Válogatás 201713,5   7200

Kisszériás válogatás. Nagy Látóhegy, mészköves talaj, hűvös klíma. Kézi szüret, tartályos erjesztés, ezt követően 228 és 300 literes új francia és osztrák tölgyfahordókban érlelés 10 hónapig. A legjobbnak ítélt hordók tartalmát házasítják, összesen 2646 palack készült.

Közepes intenzitású rubin szín. Illatában meggy, szilva, csipkebogyó, mellettük sötétebb tónusok, mint szeder, medvecukor. A hordós érlelésre a vanília, szegfűszeg és enyhe füstösség utalnak. Ízben szintén a piros gyümölcsök uralkodnak: meggy, vörös szilva, csipkebogyó, a háttérben pirítós, egy kevés étcsokoládé és szegfűszeg kerekítik.

14.

Pannonhalmi Főapátság Pincészete – Pannonhalmi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Pinot Noir 202114,5827,23,05,04687

Három dűlőben termesztett (Széldomb, Babszökő, Tavaszó) négy burgundi klón. Homokkő zárványos lösz, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, mészlepedékes csernozjom. A beérkezett szőlőt bogyózás és optikai válogatás után 60 hl-es hűthető acéltartályban 6 napon keresztül hidegmacerálták. Ezután következett az erjesztés 25-26°C hőmérsékleten. A kierjedt bort 10 hónapon át részben első-, részben pedig másodtöltésű hordóban érlelték.

A bort illatában ott rejlik szinte az összes kora nyári pirosgyümölcs érett málnától a fekete cseresznyéig. Ezeket karéjozza a hordóhasználat fűszeres felhangja. Ízében az érett gyümölcsjegyek elevenednek meg.

15.

Heimann Családi Birtok – Szekszárdi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Heimann & Fiai Szekszárd Kadarka 202112,31   3417

Iván-völgy, Porkoláb-völgy, Bödő, Bati Kereszt és Bodzás. Spontás erjesztés acél- és fakádakban, 20-30% egész fürttel. Visszafogott extrakció napi 2x körfejtéssel. Szivattyú nélkül préselve 12-15 nap után. Spontán almasavbontás. 8 hónapig acéltartályos érlelés. Palackozás derítés és szűrés nélkül.

Könnyed kadarkás, természetes ízek.

16.

Vida Borbirtok – Szekszárdi Borvidék

FajtaAlkohol (vv%)Cukormentes extrakt (g/l)Maradék cukor (g/l)Sav (g/l)Ár (Ft)
Bonsai Öregtőkés Kadarka 202012,5   5890

Az ültetvény kora 100 év körüli. Lisztes-völgy – vörösagyagos lösztalaj. Bakművelés (40 hl/ha). Kézi szüret, kézi fürtválogatás, hideg áztatás 5 napig, hűtött erjesztés 15 napig. Érlelés 10 hónap acéltartályban, és részben 3 hónap egy 1200 literes magyar ászokhordóban.

Vibráló friss gyümölcsösség, könnyed elegancia.

Azt mondják – és én ezzel teljes mértékben egyetértek –, hogy egy jó burgundi Pinot Noirról nem érdemes (szabad!) beszélni. Mit mondhatna az ember a puszta finomságról, az élmény adta érzelmekről? A rossz borokról pedig nincs értelme beszélni.

A fent kóstolt borokról viszont mindenképpen kell beszélni.

A Pinot Noirokkal kapcsolatosan nem hoznék elhamarkodott döntést. A Pinot Noir a talajok/kőzetek és a makro- és mikroklímák széles skáláján terem, de az illat és ízjegyek legszebb formáját csak nagyon kevés helyen éri el. A „kisburgundi” ugyan szép karriert futott be száz évvel ezelőtt Magyarországon is, de 1948 után óriási törés következett be a karrierjében. Még csak 30 éve foglalkozunk komolyabban ezzel a szőlővel és borral. Ne legyünk türelmetlenek. Burgundiában már 1400 éve telepítenek, kísérleteznek, a hibáikból tanulva keresik az összhangot a szőlő és környezete között. Csodálkozunk, ha az ottani bornak van „helyérzete”, ha a burgundi Pinot Noirtól könnybe lábad a szemünk? Ne csodálkozzunk! Burgundiában a terroir hitté nemesült az évszázadok során, hitté, amit nem feltétlenül kell bizonyítani.

A cél az lenne, hogy remegjen a térdünk a szép kadarkáktól is! 6 borvidék, terroir (Csongrádi Borvidék, Szekszárdi Borvidék, Etyek–Budai borvidék, Villányi Borvidék, Egri Borvidék, Pannonhalmi Borvidék, Nagy-Somlói Borvidék), 7-7 Kadarka. illetve Pinot Noir. Nehéz dolog ez! Nagyon fájó leírni, hogy a francia fajta néhány évtized alatt olyan arcait is képes megmutatni (ha még ritkán is) Magyarországon, amivel minőségben a Kadarka – sajnos – nem tud lépést tartani. A Kadarka nem Pinot, mint, ahogyan nem is válasz a francia kihívásra. Nem nagyon értem, hogy a magyar borivó lelkület mikor ment el a magas alkohol, magas tannin és nagy test irányába. Ha még ezt nyakon öntöm egy asztalosműhely teljes forgácsmennyiségével, akkor bingó: megszületett a BOR, a NAGY BOR, Alapjában véve nincs is ezzel semmi probléma, de hol van a Kadarkában rejlő finesz, elegancia, a fajta és terroir iránti alázat? Mindig jövünk a szokásos siralmakkal: sajnos Magyarországon nagyon nehéz jó Pinot Noirt készíteni, mert a termőhely, mert az éghajlat, mert a tapasztalat hiánya, bla-bla-bla. És a Kadarka? Sok száz év tapasztalata van mögöttünk! Tessék megmondani nekem, hová tűnt ez el? Miért nem kihívás minden kadarkás borvidéken jó Kadarkát készíteni? Persze tudom és hallom is: mert a piac, meg a fogyasztó, meg a termelési nehézségek, és egyébként is: ki a fene iszik Kadarkát? Miért van az, hogy még a palackhasználat is azt üzeni,: mindegy a stílus, a bort majd eladja a neve. Mert, hogy a Hungarikumok Gyűjteményében három kadarka is sorakozik, egymás után: Csongrádi Kadarka, Kiskőrösi Kadarka, Sekszárdi Kadarka. A karikás ostorból is van kettő! 😦 Elég lenne egy is: Kadarka. És az kitűntetett figyelmet és támogatást kapna, mint ahogyan azt megérdemelné a többi elfeledett magyar szőlőfajta is!

Miért fordulhat elő az a blaszfémiával felérő, sajnos nem ritka hozzáállás, miszerint olyan gondolatunk támad, hogy a Cabernet Sauvignont házasítsuk a Pinot Noirral? És miért van az, ha kadarka-funokkal beszélek, akkor vagy valamelyik kézműves kispincét, vagy Maurert, vagy Sagmeistert, vagy éppen Bottot vagy Ballát emlegetik? Az elégedetlenségemet némileg csillapítja ez a magyar (magyarországi) kadarka sor, talán mégis van remény visszacsempészni az eleganciát a magyar borkultúrába?!

Személyes kedvenceim a PN-ek közül a Pannonhalmi Főapátság és az Etyeki Kúria, míg a Kadarkák közül a Sauska, és a három szekszárdi: Heimann & Fiai, Vida és Schieber tételei voltak. A Kadarka az Kadarka! A Pinot pedig Pinot! Véleményem szerint semmi értelme egy gondolatba sodorni őket. Adjuk meg a két fajtának, külön-külön, a tiszteletet és éljünk a terroir adta fantasztikus lehetőségeinkkel. Találjon otthont Magyarországon a Pinot Noir, de legyen itthon – magyar helyérzettel – a Kadarka is!

A borleírások az adott pincészetektől, szaklapokból vagy a borral kereskedő boltoktól származnak.

Közzétéve: palmolnarelemer

Geológus (magmás petrológus, terroir geológus), egyetemi oktató, amatőr fotós és hegymászó. 1991-től Szegeden él és dolgozik.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: