II. Rész
Királyleányka
(Danosi, Dănășană, Fetească Regală, Galbenă de Ardeal, Königstraube)
A borok szempontjából Románia legnagyobb földrajzi egysége a Szőlőtermő övezet (Borrégió) (Regiuna viticolă). A Szőlőtermő övezetek különböző éghajlati, domborzati, talajtani és történelmi sajátosságú Borvidékekből (Podgorie) épülnek fel. A Borvidékek Szőlőtermő körzetekre (Centru viticol) oszthatók, míg ezeken belül a Termőtáj (Plai viticol) és a Termőhely (Localitate) a felosztás. A 12 román borrégióban 43 borvidék található. 5 román borrégióból 9 Királyleánykát vetettünk össze. A borok a következők voltak:
Moldvai Dombság Borrégió (kb. 70000 ha) – Odobest borvidék, Panciu Borvidék (Regiunea viticolă a Dealurilor Moldovei, Podgoria Odobești, Podgoria Panciu)
A borrégió geológiailag kavics- és homokrétegből épül fel, amelyek a szőlő fejlődésének kedvező, levegőztetett talajokat alkotnak. A talaj színe vörösesbarna.
Vila Beciu Fetească regală, 2021 (11,5%Vol) (https://www.carpatvin.ro/vila-beciu/); Casa Panciu, Domeniile Panciu Fetească regală, 2020 (12%Vol) (https://www.domeniilepanciu.ro/en/)
Dobrudzsai Dombvidék Borrégió (18000 ha) – Murfatlar borvidék (Regiunea viticolă a colinelor Dobrogei, Podgoria Murfatlar)
Románia Mangaliától Tulceáig és Măcinig terjedő borvidéke, ahol a virágzás idején a legkedvezőbbek a bortermeléshez szükséges feltételek. A hőmérséklet magas – átlagosan 18,9-20,3 Celsius-fok, a csapadék pedig alacsony – 15,9-19,5 mm. A Fekete-tenger hatása miatt az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint más dél-romániai borvidékeken, de a telek kevésbé zordak. A murfatlari borvidék a dél-dobrudzsai dombok lábánál, a Carasu-völgy két oldalán húzódik. A 100 és 130 méter közötti magasságú fennsík éghajlata kontinentális, forró, száraz nyarakkal és mérsékelt telekkel. A tavasz itt korán jön, és az ősz általában hosszú.
Crama Trantu, Noblesse Fetească regală, 2019 (12,5%Vol) (https://www.cramatrantu.ro/)
Munténiai és Olténiai Domvidék Borrégió (53000 ha) – Dealu Mare borvidék, (Regiunea viticolă a dealurilor Munteniei și Olteniei, Podgoria Dealu Mare)
A Dealu Mare szőlőterület Románia legkompaktabb szőlőtermő területe. A Teleajen és a Buzău folyók közötti Szubkárpáti-dombságon az ültetvények átlagos tengerszint feletti magassága 242 m. A mintegy 65 km hosszú, 3-12 km szélességű borvidéken közel 15000 hektárnyi a szőlőterület. A borvidék nyugati részén a talajok vörös agyagokon, márgákon és kisebb mértékben finom vöröses homokon képződtek, magas vasoxid-tartalommal rendelkeznek, ezért nagyon alkalmasak a vörösbor-fajták termesztésére. A keleti részét viszont szarmata mészkövek, agyagok, homokkövek és dácittufák, valamint finom homokos összletek (lösz) alkotják. A szőlőültetvénynek jót tesz a Szubkárpáti-dombok által nyújtott, az északról, északnyugatról és északkeletről érkező hideg áramlatok elleni védelem. A tél viszonylag rövid, a szőlőtőkék fagyveszély nélkül telelhetnek át.
Domeniile Prince Matei Fetească Regală & Fetească Neagră vinificată în alb, 2020 (13%Vol) (https://www.domeniileprincematei.com/domeniileprincematei); Domeniile Blaga Fetească Regală, 2020 (13,3%Vol) (https://domeniileblaga.ro/); Casa Isărescu Fetească Regală, 2021 (12,5%Vol) ; (http://casaisarescu.ro/)
Körösvidék és Máramaros Borrégió, Ménes-Magyarád borvidék (kb. 7650 ha) (Regiunea viticolă a Crișanei și Maramureșului, Podgoria Miniș-Măderat)
A Ménes-Magyarádi borvidékról „Még magasról nézvést” címmel írtam a Borostán.
Balla Géza Pincészet, Királyleányka Kolna, 2020 (13%Vol) (http://ballageza.com/hu/)
Erdélyi-medence Borrégió, Küküllő mente borvidék (6440 ha) (Regiunea viticolă a Podișului Transilvaniei, Podgoria Târnave)
Az Erdélyi-medence aljzatát kristályos (metamorf) kőzetek és idősebb (perm-kréta) üledékek alkotják. A medencefejlődés az ausztriai és larámi tektogenetikus fázisok után indult el. A fejlődéstörténetében – a több mint 5 km összvastagságú üledékes rétegsor-összletek alapján – négy szakasz különíthető el : felső kréta, paleogén, alsó miocén és középső-felső miocén.
A középső-felső miocén üledékes ciklus, amely a medence jelenlegi kiterjedését és fiziográfiai jellegzetességeit meghatározza, a kárpátok ívmögötti részében és regionális kompressziós stresszmezőben fejlődött ki. Eredményeképpen egy kb. 3 km vastag üledékösszlet (homokos, agyagos képződmények) halmozódott fel a medencében. A középső badenitől a pliocénig tartó üledékképződés közepette számos vulkáni tufaréteg települt a rétegsorba. A korábban (középső-felső badeniben) települt tufák savanyúbb, riolitos-dácitos kemizmust, a későbbiek (a szarmatában) intermedier, andezites összetételt mutatnak. E tufák közül a Dési Tufa a legnagyobb elterjedésű, a legszámottevőbb vastagságú és a legrégebbi korú. A Dési Tufa gyakorlatilag „kibéleli” az egész Erdélyi-medencét, Vastagsága rendkívül változó, pár métertől több mint 100 méterig terjed, kora kb. 15 millió éves (Szakács et al., 2012). Az Erdélyi-medence éghajlata – a jól zárt medencejelleg következtében – az Alföldéhez hasonlóan kontinentális. Az évi abszolút és közepes hőmérséklet-ingadozás egészen hasonló, mint az Alföldön, de a nyár (júliusban 19 °C körül) és a tél is (januárban –3 és –4 °C) valamivel hidegebb. A csapadék eloszlását, elsősorban a domborzat határozza meg. A medence központja, a Mezőség csak 500–600 mm csapadékot kap; a peremeken már 700 mm fölötti mennyiség hull.
Jidvei Tradițional Fetească Regală, 2021 (11,5%Vol) (https://www.jidvei.ro/cramele-jidvei/); Villa Vinèa Fetească Regală , 2019 (13%Vol) (https://villavinea.com/hu/acasa-magyar/)
A Királyleányka egy erdélyi természetes hibrid. Az anyaországi “anyakönyvében” azonban a szülők (Fehér Leányka + Kövérszőlő) nem ugyanazok mint – nagyon sok esetben látom – Romániában (Fehér Leányka + Frâncușa). A Frâncușa Romániában őshonos sárgászöld színű szőlőfajta. A kevéssé ismert fajta főként az ország északkeleti részén, a moldovai határ mentén található, Cotnari állítólag több mint 500 éve foglalkozik Frâncusa borkészítéssel. Ha a Fehér Leánykára, mint anyára tekintünk, akkor ez így rendben is van, az apa kiléte pedig elvész az elmúlt száz év történelmében :-). Ennek margójára még egy adalék: a Fehér Leányka – a legújabb DNS vizsgálatok szerint – nem ugyanaz, mint a mi Leánykánk. A Királyleánykát Romániában 12216 hektáron (!) termesztik, ez a teljes román szőlőterületek 6,64%-a.
És akkor a borokról. Az egyes tételek nagyon változó cukortartalma elsőre rádöbbentett, hogy valami mást fogunk kapni, mint amihez itthon “szoktunk”. Például a nehéz, lomha, savszegény Dealul Mare Domeniile Blaga-t az élvezhetetlenségig agyoncsapta a cukor. A Moldovai Dombság Vila Beciu-ját szintén elnehezítette a cukor, de a Casa Panciu, Domeniile Panciu Királyleánykájának húzósabb savai tetszetősek voltak, kár az illatában és ízében is érezhető instabil fehérje anyagokért. Murfatlar most is hozta az elvárhatót. A Crama Trantu igazán jó ivású, friss, diszkréten muskotályos, szép bor. És akkor ismét Dealul Mare: a Prince Matei Fetească Regală & Fetească Neagră fehér(!) cuvée egy zsákutcának tűnik, persze nagy truváj: pirosból fehéret! 🙂 Casa Isărescu Fetească Regală sem lesz Dealul Mare vezérbora. Vékonyka, ráadásul a kesernye a végén nagyon bántó. Balla Géza Királyleánykája csak egy hajszállal csúszott le a dobogó legmagasabb fokáról. Aranysárga színű, friss, gyümölcsös, virágos. Tetszett az enyhén vegetális jellege. A Küküllő mente borvidék a szülőhazája a Királyleánykának. Zsidve (Jidvei Tradițional ) őszinte, egyszerű, eredeti, illatgazdag, finomsavú. A Villa Vinèa pedig intenzív savasságával és szép ásványos jegyeivel mindannyiunk kedvence lett. Így a kilenc borból top hármas a két Küküllő menti és természetesen a mindig megbízható ménesi Kolna.
És még nincs vége a leánykáknak, hamarosan következik a Fehér leányka (Fetească Albă) is.
BOROSTA 