I. Rész
Feketeleányka
Fetească Neagră (rom.), Black Maiden (ang.), Coada Rândunicii, Păsăreasca Neagră, Poama Fetei Neagră (rom./mold.), Chornaya Fetyaska (orosz), Schwarze Mädchentraube (német)
A Feketeleányka olyan a román vitikultúrában, mint a Tempranillo a spanyolban vagy a Sangiovese az olaszban. A szőlőfajta első dokumentált említése – a román szakirodalom szerint – állítólag a 18. századból származik és egy Jászvásár (Iași) közeli moldvai kisfaluhoz (Uricani), illetve az orosz hadsereg egyik lovassági tisztjének utazási feljegyzéseihez köthető. A Feketeleányka a Moldvai-dombság (beleértve a Moldovai Köztársaságot is) mellett Munténiában (Nagy-Havasalföld), Olténiában, Bánátban, Körösvidéken, Máramarosban, Dobrudzsában és természetesen az Erdélyi-medence Borvidéken is megtalálható, pontosabban mindenhol Romániában, ahol szőlőt lehet termeszteni. Ez romániai szinten kb. 3000 hektárt jelent! Hogy a szőlőfajta megjelenése visszanyúlik-e Burebista dák királyig vagy csak Szent Istvánig és, hogy itták-e a Fekete Sereg katonái, vagy nevének van-e köze Fetești falu nevéhez, nem tudom. Ami biztos, hogy kár lenne a szőlőt a mai Magyarország területén keresni, hacsak Balla Gézát és Ménes-Magyarádot nem annektáljuk 🙂 , de ne legyünk igazságtalanok, ne feledkezzünk meg a Petrény Pincészet (Eger) nagyon elegáns „Fúria” Feketeleánykájáról sem!

A fagynak és a szárazságnak ellenálló Feketeleányka teinturier szőlő (fr. teinturier = festő), mind a gyümölcs héja, mind a húsa színezett. Ebből adódóan bora intenzív, sötét lilás-vöröses, roséja testes. Illatban gyümölcsös (ribizli, szeder, aszalt szilva, fekete cseresznye) és/vagy fűszeres (vanília, fahéj, bors, pirítós, bőr). Ízében a fent említett gyümölcsök ízjegyei érződnek, textúrája bársonyos, összetett. A lecsengése többnyire friss és hosszú. Nagy érlelési potenciállal rendelkezik, idővel finom tanninokkal rendelkező, teltebb ízvilágot mutat.


Romániában a jelenlegi 12 borrégióban 43 borvidék található. 5 román borrégióból 7 tételt vetettünk össze vakon, kíváncsiságból. A borok a következők voltak:
Moldvai Dombság Borrégió – Cotnari borvidék (Regiunea viticolă a Dealurilor Moldovei, Podgoria Cotnari) Cotnari Moldva történelmi régiójában, Románia ÉK-i részén található. Homokos, márgás, agyagos, homokköves, 300-500 m tengerszint feletti magasságú dombok, mérsékelt kontinentális éghajlat (amit árnyalnak a keleti hideg légáramok), jó csapadékmennyiség, déli kitettség jellemzi. Casa de Vinuri Cotnari Cotnari Domenii, Feteasca Neagră, 2017 (13%Vol) https://www.vinuricotnari.ro

Dobrudzsai Dombvidék Borrégió – Murfatlar borvidék (Regiunea viticolă a colinelor Dobrogei, Podgoria Murfatlar) Románia Mangaliától Tulceáig és Măcinig terjedő borvidéke, ahol a virágzás idején a legkedvezőbbek a bortermeléshez szükséges feltételek. A hőmérséklet magas – átlagosan 18,9-20,3 Celsius-fok, a csapadék pedig alacsony – 15,9-19,5 mm. A Fekete-tenger hatása miatt az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint más dél-romániai borvidékeken, de a telek kevésbé zordak. A murfatlari borvidék a dél-dobrudzsai dombok lábánál, a Carasu-völgy két oldalán húzódik. A 100 és 130 méter közötti magasságú fennsík éghajlata kontinentális, forró, száraz nyarakkal és mérsékelt telekkel. A tavasz itt korán jön, és az ősz általában hosszú. Crama Trantu, Noblesse Feteasca Neagră, 2018 (14%Vol) https://www.cramatrantu.ro/

Munténiai és Olténiai Domvidék Borrégió – Dealu Mare borvidék (Regiunea viticolă a dealurilor Munteniei și Olteniei, Podgoria Dealu Mare) A Dealu Mare szőlőterület Románia legkompaktabb szőlőtermő területe. A Teleajen és a Buzău folyók közötti Szubkárpáti-dombságon az ültetvények átlagos tengerszint feletti magassága 242 m. A mintegy 65 km hosszú, 3-12 km szélességű borvidéken közel 15000 hektárnyi a szőlőterület. A borvidék nyugati részén a talajok vörös agyagokon, márgákon és kisebb mértékben finom vöröses homokon képződtek, magas vasoxid-tartalommal rendelkeznek, ezért nagyon alkalmasak a vörösbor-fajták termesztésére. A keleti részét viszont szarmata mészkövek, agyagok, homokkövek és dácittufák, valamint finom homokos összletek (lösz) alkotják. A szőlőültetvénynek jót tesz a Szubkárpáti-dombok által nyújtott, az északról, északnyugatról és északkeletről érkező hideg áramlatok elleni védelem. A tél viszonylag rövid, a szőlőtőkék fagyveszély nélkül telelhetnek át. Paganus, Domeniile Dealu Mare Urlați, Feteasca Neagră, 2018 (14%Vol) https://www.domeniileurlati.ro/

Bánsági-hegyvidék Borrégió, Rékás Pincészet (Regiunea viticolă a dealurilor Banatului, Cramele Recaș) A borrégiót szigetjellegű szőlőültetvények alkotják. Rékás (Recaș) a történelmi Magyarország egyik jelentős borvidéke volt. A Temesvártól kb. 40 kilométerre található Rékás Pincészet 1150 hektáron gazdálkodik, ebből 46 ha Feketeleányka. A rékási terroirt a vas-oxid vegyületek és a felszínre kibukkanó mészkövek határozzák meg. A borvidék klímája mérsékelt égövi, szubmediterrán hatásokkal. La Putere, Fetească Neagră 2019 (14%Vol) Castel Huniade, Fetească Neagră, 2020 (14%Vol) http://cramelerecas.ro/

Körösvidék és Máramaros Borrégió, Ménes-Magyarád borvidék (Regiunea viticolă a Crișanei și Maramureșului, Podgoria Miniș-Măderat) A Ménes-Magyarádi borvidékról „Még magasról nézvést” címmel írtam a Borostán. Balla Géza Pincészet, Feketeleányka Kolna, 2019 (14%Vol) Balla Géza Pincészet, Feketeleányka Sziklabor, 2019 (14,5%Vol) http://ballageza.com/hu/

És akkor a borokról.


A 20 pontos értékelés során nem meglepő, hogy (a mindannyiunk által felismert 🙂 ) Balla Géza Feketeleányka Sziklabor (2019) kapta a legtöbb pontot. A bor egy igazi gyümölcsbomba (meggylé 🙂 ), az illat és az íz folyamatos harmóniája. Ami viszont meglepő volt, hogy a Paganus, Domeniile Dealu Mare Urlați, Feteasca Neagră (2018) alig maradt le a Sziklabortól. Érett, elegáns, finom hordófűszeres jegyei kiemelkedőek voltak. A Rékás Pincészet alapbora is felzárkózott ehhez a szinthez, a Castel Huniade, Fetească Neagră (2020) jó savaival, eleganciájával simán verte (az eléggé nyers, picit húzós savakkal rendelkező) a pince által magasabbra értékelt La Putere, Fetească Neagră (2019) tételt. Balla Géza Feketeleányka Kolnája (2019) fiatal, fajtajelleges, izgalmas tétel volt, mint ahogyan a Trantu Noblesse (2018) is nagyon harmonikus, szép képét mutatta a fajtának. Az egyetlen csalódást Cotnari okozta (Cotnari Domenii, Feteasca Neagră – 2017). A kókuszos barrique agyoncsapta az amúgy is vékonyka bort.
Összességében elmondhatom, hogy nagyon jól sikerült ez a romániai Feketeleányka kaland!