Zsidve (Jidvei) és a román impresszionizmus

Romániában nyolc borvidék létezik. Az Erdélyi-medence Borvidékhez (Regiunea viticolă a Podișului Transilvaniei) a Küküllő menti, a gyulafehérvári, az apoldi, a nagyenyedi és a lekencei hegyalja (Podgoria Târnave, Podgoria Alba, Podgoria Sebeș-Apold, Podgoria Aiud, Podgoria Lechința) tartozik.

A Küküllő menti IAS Jidvei 1999-es privatizációjával létrejött Románia legnagyobb egy kézben lévő szőlőbirtoka (kb. 2500 hektár!), A Jidvei s.r.l. több mint 25 millió kg szőlőt dolgoz fel, és 14 millió palackot forgalmaz évente. Négy pincéje (Zsidve, Hosszúpatak, Balázsfalva és Bolkács) több mint 35 millió literes tárolókapacitással rendelkezik.

A 14 millió eladott palackszámban benne van az én öt palackom is: fészáraz-száraz tételek (Tramini, Szürkebarát, Sauvignon Blanc, Muscat Ottonel) és egy rozé cuvée (Pinot Noir, Cabernet Sauvignon és Syrah). És, hogy miért éppen ezek? Mert a tematikus címkék elkötelezett híve vagyok, legyen az egy kőzet, vagy akár egy festmény. Nicolae Grigorescu festményeinek megjelenése a borcímkéken a zsidvei pincék tisztaságát, egyszerűségét és az erdélyi szőlők, szőlőkultúra közel ezer éves (dokumentált) történelmi múltját ugyan úgy képviseli, mint a borok minőségét. A nemzeti sajátosságok (függetlenül magyar vagy román mivoltunktól) ábrázolása a borcímkéken meggyőződésem, hogy követendő példa!

Már látom is Szinyei Merse Pál Szerelmespárját vagy Paál László Berzovai utcáját a magyar Ezerjón, a Királyleánykán vagy éppen a Zeniten… 🙂 .

Nicolae Grigorescu (sz. 1838. május 15., – megh. 1907. július 21.) a modern román festészet első megalapítója, Szimbólumává vált annak a fiatal művészgenerációnak, amely a 20. század első évtizedeiben a román szellemiség értékeit igyekezett felismerni és felszínre hozni. Grigorescu a kifejezésmód megőrzésének új útjait kereső nagy fellendülés idején csatlakozott a barbizoni festőkhöz, és a realizmus, majd az impresszionizmus útját követte. 1879 és 1890 között főként Franciaországban dolgozott.

Halászlány Grandville-ben; Csipkebogyó virágok; Fűben fekvő lány; Andreescu Barbizonban; Akt

Az Erdélyi-medence a Kárpát-medence keleti fiókmedencéje Erdély s egyben Románia központi fekvésű nagytája. A Keleti- és Déli-Kárpátok és az Erdélyi-szigethegység közé zárt, dombsági felszínű medence a Szamos és a Maros völgyével kapcsolódik a Kárpát-medence központi részéhez. Tengerszint felett 5-600 méter magasan fekszik. A hegyvidéki peremtájak koszorúként övezik ezt a délről észak felé keskenyedő medencét, amelyet a Szamos, a Maros, a Küküllő és az Olt folyók tagolnak további altájakra. Közülük legnagyobb a Mezőség, attól északra van a Szamos mente, nyugatra Kalotaszeg, Erdőalja és Aranyosszék, délre a Nyárádmente, a Maros-mező és a Küküllő mente.

A medence késő kréta időszak tektogenezise után kezdett el üledékes területként működni. Aljzata kristályos (főleg metamorf ) és a takaróképződés előtti (pre-larámi) üledékekes kőzetekből épűl fel. A medencefejlődés két nagy szakaszra bontható. 1. A felső krétától az alsó miocénig a medence fejlődését kontinentális és tengeri üledékes képződmények váltakozása jellemzte. 2. A középső miocéntől (badeni) a pannoniaiig csak tengeri üledékek fordulnak elő. A badeni üledékképződés nagyjából a Dési Tufa megjelenésével kezdődött. Ezek a vulkáni eredetű “üledékek” a medence peremein 10-500 m vastagok is lehetnek. A következő fontos badeni szakaszt a sótartalmú üledékek felhalmozódása jelentette. A sódiapírok megjelenése a medence peremi részeire jellemző (pl. Désakna, Parajd, Szováta). A következőekben a szarmata tenger beborította a medencét a jellemzően agyagos, homokos rétegeivel. Ezekben a rétegekben is megjelennek az üledékképződéssel párhuzamosan folyó vulkáni működés termékei (pl. Hădăreni-tufa, Ghiriș-tufa). A befejező fázist a pannóniai emelet finomszemcsés üledékei alkotják (agyagok, homokok, tufa betelepülésekkel). Az Erdélyi-medence gyakorlatilag a miocén végére szárazulattá vált.

Közzétéve: palmolnarelemer

Geológus (magmás petrológus, terroir geológus), egyetemi oktató, amatőr fotós és hegymászó. 1991-től Szegeden él és dolgozik.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: